„Az olvasóban és a látogatóban joggal felmerül a kérdés, miért kell ennyi erőfeszítés árán megmenteni ezeket a madarakat, hiszen a betegség és a pusztulás a természet rendje. Csakhogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ember már olyan mértékben beavatkozott a természetbe, hogy ezeket a sérüléseket, pusztulást szinte kizárólag – közvetve vagy közvetlenül - az emberi tevékenység okozza. Így nem fér kétség ahhoz, hogy az okozott kár és szenvedés enyhítése is a mi feladatunk (lenne). Az a tény, hogy látogatóként itt közvetlenül szembesülünk az általunk okozott természeti pusztítással, talán hozzájárul ahhoz, hogy a felelősségérzetünk erősödjön, és ösztönöz bennünket arra, hogy hatékony lépéseket tegyünk a pusztítás mérséklésére.”

2007 novemberében jelent meg egy cikk a National Geographic Magyarország honlapján, ebből idéztünk. A teljes írás itt olvasható.

K.M.: Én a Tiszából halásztam ki egy abban csapkodó fecskét. Kitettem a partra, de nem tudott lábra állni. Ha megszárad majd a tolla, túlélheti?

Dr. Déri János: A vízből kihalászott fecske, ha megszárad, elviekben tud repülni, de vizesen nem. Lábra állni viszont nem kell neki, ugyanis a lába inkább csak kapaszkodásra alkalmas, a talajon való állásra, járásra nem. Kérdés, hogy miért esett bele Tiszába. Talán az első repülés alkalmával landolt rossz helyen. A fecskék röptükben isznak, az is lehet, hogy ivás közben manőverezett rosszul. De gyanús, hogy valami betegség áll a háttérben és emiatt került a vízbe. Ezért az lenne a legjobb - ha nem repült el azóta -, ha bekerülne Hortobágyra a Madárkórházba, kivizsgálásra. Addig is folyamatosan etetni kellene, az előzőekben leírt módon, hiszen csak pár órát bír ki étlen-szomjan.

A Madárpark rendszeresen kap kérdéseket levélben, amelyekre Déri János állatorvos, az intézmény irányítója szokott válaszolni. Ezekből válogatunk.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház Alapítvány

Mérgezésgyanús fiatal parlagi sast szállítottak a Bükki Nemzeti Park területéről a hortobágyi madárkórházba; a sas az ellenszer hatására túl van az életveszélyen - közölte Déri János állatorvos, a madárkórház vezetője hétfőn.

Déri szerint a parlagi sas fokozottan védett, veszélyeztetett faj, amelynek magyarországi állománya csupán mintegy 80 pár. Védelmével az Európai Unió kiemelten foglalkozik, hiszen más uniós tagállamban alig fordul elő a madár, amelynek eszmei értéke egymillió forint - tette hozzá a szakember.

Déri János elmondta azt is: minden évben több sas esik áldozatául illegális mérgezésnek. Reményét fejezte ki, hogy a most hozzájuk szállított példányt sikerül megmenteni, de figyelmeztetett: a méreg még kint lehet a természetben, és további áldozatokat szedhet, ami nemcsak a társait, hanem a vadászható fajok fogyasztása útján az ember egészségét is veszélyeztetheti.

A hortobágyi Madárkórház Alapítvány munkatársai és önkéntesei ezért a Bükki Nemzeti Park szakembereivel több négyzetkilométer területet vizsgáltak át a csalétek, illetve további mérgezett állatok felkutatására, eddig eredménytelenül. A kutatást nagyobb területre kiterjesztve folytatják - mondta el az állatorvos.

A hozzájuk került beteg állatról elmondta: a fiatal parlagi sas idén kelt ki, és néhány hete gyűrűzte meg még a fészekben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Forrás: hvg.hu 

Már letölthető a Pusztadoktor Magazin júliusi száma PDF formátumban.

Ízelítő a tartalomból: Dániai madarászat, Albánia hüllői, Bővül a Madárpark, Pirinyó fiókák.

Itt találjátok a korábbi számokat.

F. István: A lakásunkban élő három galambfióka szemein és testén is himlős duzzanatok jelentek meg. Egy könyv ajánlása szerint Chlortetracyclin-Plusz kapszulát kellene adni nekik.  Érdeklődöm, hogy a javasolt gyógyszer  helyettesíthető-e Ciprobay 500 filmtablettával vagy Doxycyclin-Chinoin kapszulával?  Otthoni gyógyszereink között ezeket találtam, de szükség esetén természetesen felíratom az eredetileg ajánlott Chlortetracyclin-Plusz kapszulát.  A csúnya kinövéseket Betadine oldattal kenegetem, de azok nem akarnak lelohadni.

Dr. Déri János: A himlő vírus ellen az antibiotikumok nem hatnak , esetleg a másodlagos bakteriális fertőzéseket előzik meg. Ilyen a klórtetraciklin hatóanyag is, amelyről tényleg van olyan vélemény, hogy segít valamit. Ennek a jobbik, továbbfejlesztett hatóanyag csoportjába tartozik a doxyciklin, amit én is ajánlok, a betadinos ecsetelés mellett. A 4-5 napos kúrát követően ugyanennyi ideig Lactiferm vagy más normál bélflóra pótló készítményt kell adagolni. A gyógyulás 1-2 hétig tart.

A Madárpark rendszeresen kap kérdéseket levélben, amelyekre Déri János állatorvos, az intézmény irányítója szokott válaszolni. Ezekből válogatunk.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház Alapítvány