Pusztadoktor

A Pilis Természetvédelmi Egyesület (PiTE) és a Madárvilág Non-profit Kft. jeladós nyomkövető készüléket „szerelt” két fehér gólyára. Apaj-gólya a Kiskunságban kelt ki, a fészekben szerelték rá a jeladót, és már jó ideje Afrikában jár, útja ezen a térképen követhető: itt. Ipoly-gólya a hortobágyi madárkórház lakója volt, miután kiesett a fészekből, és felnövekedése után, augusztus 7-én engedték szabadon, ő is átrepült pár nappal ezelőtt a Boszporuszon, az útját követő térkép: itt. A fiatal gólyáknak ez az első vándorútja, érdekes lesz megfigyelni, merre töltik első évüket Afrikában, reméljük a jeladók jól működnek, a gólyák útja is szerencsés lesz, és pár év múlva, ivaréretten visszatérnek Magyarországra fészkelni.

Forrás: Webmadarász

B. A. (Tápióbicske): Segítségüket szeretném kérni a tyúkjainkkal kapcsolatban. Saját részre tarunk 40 tyúkot és kb. évi 150-200 csirkét (saját szaporulat).

A tavalyi évben azonban jelentős elhullást tapasztaltunk. Amíg indítótáppal etettük őket, nem volt semmi gond, de amikor abbahagytuk, néhány hét múlva az csirkék megbetegedtek. Bágyadtak lettek, lesoványodtak, és szép lassan elhullottak. Szortyogtak, hörögtek, trüszköltek, sok tyúk egyik szemére megvakult, fejét félre tartotta, majd elpusztult. A belső szerveiken komoly elváltozást nem tapasztaltunk, néhánynak sárgás pöttyök voltak a máján illetve a szívén, de semmi több. Tömeges elhullás nem volt, "csak" heti 2-3 db, az is egyesével. Próbáltunk sokféle gyógyszert több kevesebb sikerrel (Neo-Te Sol, Trisulmix, Baytril, féreghajtó, Anidox).  Ha ideig-óráig helyre is jöttek, egy idő után újra visszaestek , úgyhogy csak pénzt pazaroltunk és keserűséget kaptunk... Érdekes módon a gyöngyösök közül egy sem döglött meg, csak lefogytak, de később helyrejöttek. Idén a betegség újra jelentkezett, még nem hullottak el csirkék, de újra kezdenek szomorkodni, és nem megfelelő ütemben nőnek. Saját takarmányunkat (nagyrészt kukorica, ehhez kapnak búzát, napraforgót, kicsi árpát és szóját összedarálva, kiegészítve takarmánymésszel és konyhasóval) eszik ugyan, de pont ezért tartanánk őket ...

Azt szeretném kérdezni, hogy ezek után mit tudnának még javasolni? Van e még olyan hatóanyag, ami itt segíthet? Egyáltalán: mi lehet a baj? Segít-e, ha kiirtjuk az egészet, és fertőtlenítés, fél év kihagyás után újra kezdjük? Ha igen, akkor mivel és hogyan fertőtlenítsünk (ól, kifutó)?

Dr. Déri János: A tüntetek és a lefolyás alapján ez valószínűleg baktériumos betegség, a sárga gócok a májban és a szívben szalmonellára vallanak, a légúti tünetek emellett mycoplazmózisra, de az alkalmazott antibiotikumos kezelés (NeoTeSol, Triszulmix. Baytril, Anidox) látszólagos eredménytelensége a gyógyszerekre sokszor rezisztens E. coli vagy valamely vírus jelenlétére utal. Ez utóbbiak közül ebben a korban leginkább a gumboro vírus jöhet szóba, mely az ellenálló képesség jelentős csökkentésével fenti baktériumos szövődményekkel jár. Ez ellen vakcinázni kell, napos és három hetes korban, itatásos módon. Ha ez nem történt meg, akkor egyértelmű a diagnózis, persze vannak jellemző kórbonctani tünetei is (pl. a comb bőrét lenyúzva az izomban 3-5 mm hosszú és 0,5-1 mm vastag, csíkokba rendezett vérzések, és felülről, a püspökfalat tövében szőlőszemnyi-cseresznyényi, duzzadt és sötétvörös faroktőmirigy), de ezek nem minden esetben láthatók. Javaslat: Gumboroi betegség elleni itatásos vakcinázás és Amoxycillin hatóanyagú antibiotikumos kezelés 5 napon át, ivóvízben. Ezzel párhuzamosan a hullák kórbonctani vizsgálatra küldése.

A Madárpark rendszeresen kap kérdéseket levélben, amelyekre Déri János állatorvos, az intézmény irányítója szokott válaszolni. Ezekből válogatunk.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház Alapítvány

A vizsgálatot követően sínbe tették a törött lábat, sebeit lekezelték, a műtétre a későbbiekben került sor.

A minap egy törött lábú vadkacsát hoztak be állatotthonunkba.

A megtaláló szerint egy kocsi elütötte, ennek következtében eltört a lába. Dr. Déri János, a hortobágyi madárkórház állatorvosa felajánlotta segítségét a tőkés réce műtétjéhez, így ellátogattunk hozzájuk.

A tőkésréce Magyarországon nem védett állat. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is elterjedt. A tojó színe barna, igazi rejtőszínezet, ami azt a cél szolgálja, hogy a fészkén ülő madarat elrejtse az ellenségei szeme elől. A gácsér szeptembertől májusig színes tollat hord, ez az úgynevezett násztollazata. Nyár elején díszes tollazatát leveti, és a tojóéhoz hasonló szerény ruhát ölt.

A vadkacsa vizsgálata során kiderült, hogy valószínűleg kutya okozta a sérüléseit. Nemcsak a lába tört el, a kloakája is megsérült. A vizsgálatot követően sínbe tették a törött lábat, sebeit lekezelték, a műtétre a későbbiekben került sor.

Ha már itt jártunk, természetesen megcsodáltuk a Madárkórházat és védenceiket.

Védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása történik itt, gyógyulásuk után pedig visszahelyezik őket a szabad természetbe.
A maradandó károsodást szenvedett, a természetbe való visszahelyezésre alkalmatlan egyedek tenyésztése, zárt téri szaporítása, tartása is a telepen történik.

A madárkórház munkájáról a www.madarkorhaz.hu honlapon bővebben tájékozódhatnak.
A látogatás során készített összes kép ITT tekinthető meg!
Köszönjük még egyszer Dr. Déri Jánosnak és csapatának a vadkacsa gyógyításához nyújtott azonnali segítséget.

Forrás: Noé Állatotthon

Az Ipoly névre keresztelt fehér gólya (Hortobágyi Madárkórház lakója volt) – akit augusztus 7-én engedtünk ki a visszavadító volierből az Ipoly partján – egy hét elteltével útnak indult. Az első megállója Szalka (Szlovákia) mellett volt. Pár nap elteltével már a Jászságból adta a jeleket a műholdas nyomkövető.

Sajnos a Kiskunságban jelölt madarunkról – Apajról – még nem érkeztek értékelhető jelek. Az ő adója 3D-ós beállításainak köszönhetően kevesebb jelet ad, de több információt nyújt (magasság, sebesség stb.). Augusztus 5-én még a fészek közelében volt.

További információkat a hamarosan induló www.gilice.hu oldalon olvashattok gólyáinkról.

Forrás: PiTE

Előzmény:

Fehér gólyák műholdas követése