HTML

Pusztadoktor

A hortobágyi madárpark és madárkórház élete. Beszéljünk madarul!

Friss topikok

Linkblog

Görcsös rohamokban vergődött a földön

2010.08.19. 07:00 pusztadoktor

Elpusztult az a fiatal mérgezett sas, amelyet két héttel ezelőtt találtak a Bükki Nemzeti Parkban. Hazánkban az elmúlt tíz évben rendkívül megszaporodtak a szándékos mérgezések, melyek elsődleges célpontjai főleg a rókák, de a madarak is felveszik a kihelyezett csalikat. A ragadozómadarak mellett számtalan más védett és fokozottan védett madár is áldozatául esett már a mérgeknek, az összesített természetvédelmi károkozás meghaladja a 100 millió forintot.

A mérgezéses tüneteket mutató madarat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei a Hortobágyi Madárkórházba szállították, ahol - mivel a méreg forrása nem volt ismert - a leggyakoribb mérgezések ellen kezelték, tudtuk meg Horváth Mártontól, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának munkatársától. A kezelés hatására a madár átmenetileg jobban lett, azonban augusztus 5-én elpusztult.

A madarat egy hónappal korábban fiókaként, a megkerülés helyszínétől mindössze néhány száz méterre gyűrűzték meg egy fészekben az MME munkatársai, ahol fészektestvérével nevelkedett. Horváth Márton elmondta, hogy mivel valószínűsíthető volt, hogy a szülők és a fészektestvére is áldozatul eshetett a mérgezésnek, fokozott ellenőrzést tartottak a területen. Szerencsére egyelőre nem került elő további madártetem, és a sascsalád többi tagját is sikerült megfigyelni, így remélhetőleg más fokozottan védett madár nem esett áldozatul a mostani mérgezésnek.

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője elmondta, hogy a sas végstádiumban, mozgásképtelenül került hozzájuk. A tünetek alapján szerves foszforsavészter mérgezés gyanúja merült fel, amit az ellenanyag beadását követő teljes javulás is megerősített. A mérgezés lefolyásához azonban hozzátartozik egy késői idegrendszeri hatás, mely a látszólagos gyógyulás után jó pár nappal jelentkezik. "Készültünk rá, igyekeztünk gyógyszeresen megelőzni, de nem sikerült. Az előző nap még teljesen egészségesnek látszó sas reggelre elkezdte kissé félrefordítva tartani a fejét, majd jobb oldalára megbillent. A tünetek fokozatosan és gyorsan erősödtek, végül fejét a hátára hajtva és 180 fokkal elfordítva, farkát széttárva és felcsapva, szárnyát széttárva, görcsös rohamokban vergődött a földön. Adagoltuk az ellenszert, az idegrendszeri tünetek kezelésére alkalmas készítményeket, a görcsrohamok csillapítására a nyugtatót, gyártattunk homeopátiás szereket is, de hiába, két nap múlva elhullott" - mondta az állatorvos.

Európai helyzet

A vadmadarak mérgezése nemcsak nálunk okoz problémát, Európa más országaiban is számtalan madár pusztul el hasonló okok miatt. Különösen nehéz helyzetben vannak például a vörös kányák (Milvus milvus), melyek három legnagyobb európai populációja (Németországban, Spanyolországban és Franciaországban) 20 százalékos csökkentést mutatott 1990 és 2000 között, sőt egyes régiókban egynegyedére csökkent az állományuk. A szakértők szerint az egyik legnagyobb fenyegetést a szándékos és véletlen mérgezések jelentik, különösen azokon a nyugati területeken, ahova a madarak telelni járnak. Spanyolországban például ezerötszáz tonna rágcsálóirtót szórtak szét mezei pockok ellen körülbelül 500 000 hektárnyi mezőgazdasági területen 2007 augusztusa és 2008 áprilisa között, amely másodlagos mérgezés révén (a tetemek elfogyasztásával) jelentős pusztulást eredményezett az érintett területeken élő vörös kányáknál. (Magyarországon a vörös kánya a 20. század közepéig foltszerűen előfordult, majd kipusztult. Jelenleg alkalmi fészkelőnek számít, az MME Monitoring Központjának adatai szerint a hazai állomány 4-10 párra tehető.)

Szándékosan mérgezik az állatokat

Horváth Márton elmondta, hogy az elmúlt évek méregezéses eseteinek ugrásszerű növekedését egyértelműen a szándékos mérgezések okozták. Emellett ritkábban előfordulnak gondatlan vegyszerhasználatból eredő mérgezések is, amelyek szintén komoly természetvédelmi károkat tudnak okozni, azonban ezek előfordulási gyakorisága egy nagyságrenddel kisebb a szándékos eseteknél. A ragadozómadarakon kívül leginkább a varjúféléket és a rókát érintik a mérgezések, amely fajok egyébként valószínűleg az elsődleges célpontjai a szándékos mérgezéseknek. A varjúféléken belül a nem védett szarka és dolmányos varjú mellett gyakran kerülnek elő védett hollók és vetési varjak is. De sok esetben kutyák (így például a közelmúltban vizslák) és macskák is elpusztulhatnak a gondatlanul kihelyezett mérgezett csaliktól. Szerencsétlen esetben könnyen emberek is áldozatul eshetnek a rendkívül mérgező szereknek, például egy mérgezés miatt legyengült vad húsának elfogyasztásával.

1998 és 2009 áprilisa között összesen 92 mérgezett sast találtak Magyarországon: 39 parlagi sast (Aquila heliaca), 52 rétisast (Haliaeetus albicilla) és egy szirti sast (Aquila chrysaetos). A sasok mellett rengeteg más védett és fokozottan védett madár esett áldozatául mérgeknek, a természetvédelmi károkozás több mint 100 millió forint. Bár az idei adatokat még nem összesítette az egyesület, annyi biztosan elmondható, hogy 2010 első felében a korábbi 2-3 évhez hasonlóan nagyszámú (15-20 közötti) mérgezéses eset történt az ország legkülönbözőbb területein. Parlagi sasból idén az augusztus eleji volt az első mérgezéses tünetekkel megkerült madár, de rétisasból már négy elpusztult példány is előkerült. Nagy valószínűséggel azonban a felderített esetek csupán a töredékét képezik a valós mérgezéseknek.

A pusztulások természetvédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen fokozottan védett madárfajokról van szó, a parlagi sas és a rétisas eszmei értéke egymillió forint. Ugyan a két faj egyedszáma a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az utóbbi években növekvésnek indult, a fészkelő párok száma még mindig csak 70-80 a parlagi sasok és 118-130 a rétisasok esetében.

Dr. Lehel József állatorvos-toxikológus, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyetemi docense az [origo]-nak elmondta, hogy a mérgezéseket elsősorban különböző növényvédőszerek (szerves foszforsavészterek, karbamátok, nitrofenolok, foszfidok stb.) okozzák, amit az állat felvehet mérgezett csalétek formájában, de akár a normál kipermetezés során is szennyeződhet vele. A toxikológus elmondta, hogy nehézfémek okozta mérgezés is felmerülhet, főként halat fogyasztó madarak esetében. A nehézfémek használata ugyan visszaszorult, de a korábbi széleskörű használat miatt a környezet kellőképpen szennyeződött, és így a táplálékláncon keresztül a madarak felvehetik, ilyenkor elsősorban idült mérgezésre lehet számítani. A mérgezett madarakat arról lehet felismerni, hogy nem tudnak elmenekülni az ember elől, valamint az úgynevezett sátorozás figyelhető meg (amikor a madár a széttárt szárnyaira támaszkodik), illetve az ujjak az ágon kapaszkodáshoz hasonlóan görcsbe szorulnak.

A csalit kihelyezők olyan gazdálkodók lehetnek, akik a saját állataikat (baromfikat, galambokat) szeretnék védeni a ragadozóktól, ugyanakkor a védett és fokozottan védett állatok elpusztításával, de már önmagában a méreg kihelyezésével is szabálysértést követnek el. Ha sikerül bebizonyítani a szándékos mérgezést, akkor az elkövetők akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és több millió forintos kártérítéssel is büntethetők. 2009-ig két ügy végződött elmarasztaló ítélettel, ebből az egyik esetben egy békési vadőrt - aki egy rétisas és hatvan más védett madár halálát okozta - első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A másik esetben közel 15 millió forintos természetvédelmi bírság megfizetésére köteleztek egy gazdát, aki nem megfelelő vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta.

 

Forrás: origo.hu

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: sas hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor

Még nem repülnek – Pusztadoktor válaszol

2010.08.18. 07:00 pusztadoktor

C. L-né, Vadna: Szomorú szívvel írom ezeket a sorokat. Településünkön egy gólyafészek van, már évek óta. A szemünk előtt nőnek évről évre a kis gólyák fel. Szinte mindent tudunk róluk. Ebben az évben, az esős időben, gondoljuk, megfáztak a tojások, és belefulladtak a kicsik, mert kidobálták a nagyok a tojásokat, és már benne voltak a kicsik. Rövid idő múlva újra tojásokat raktak, és két kicsi kelt ki. Sajnos, ők még repülni sem tudnak. Aggódunk, mi lesz, ha a nagyok útra kelnek. Remélem, tudnak segíteni! Kérem, adjanak tanácsot!

Dr. Déri János: A kisgólyák, amíg ott vannak a szüleik és gondozzák őket, biztonságban vannak. A gólyák azonban augusztus 20-án elvonulnak, és a szülők is ezt fogják tenni. Ha a kicsik még nem tudnak akkorra repülni, akkor otthagyják őket. Aznapra meg kell szervezni, hogy a tűzoltók szedjék ki a kisgólyákat, és mesterségesen kell tovább nevelni és átteleltetni őket. Nálunk is van néhány ilyen növendék. Ha ide kerülnek, meg tudjuk oldani.

A Madárpark rendszeresen kap kérdéseket levélben, amelyekre Déri János állatorvos, az intézmény irányítója szokott válaszolni. Ezekből válogatunk.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház Alapítvány

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gólya hortobágy vadna madárpark madárkórház pusztadoktor

Szárnyaszegett gólyafi Hernádkakon

2010.08.17. 07:00 pusztadoktor

Kirepült fészkéből és szinte első légi útja során balesetet szenvedett egy kölyökgólya Hernádkakban. Mátyus Bertalanné, Éva néni vette észre, hogy az udvarukon lévő gólyafészekből csütörtökön kirepült a gólyafiók, majd pénteken reggel arra figyelt fel, hogy a szomszéd házának tetején van fennakadva.

Azonnal szólt a férjének, aki hazament a rakodógéppel, Éva néni fia a kosarába állt, és leemelték a kétségbeesett madarat a tetőről.

Kiderült: a gólya szárnyát törte a balul sikerült landolás során, ezért értesítették az állatvédőket, akik előbb állatorvoshoz vitték, majd a hortobágyi madárkórházba továbbították a gólyafit.

Forrás: boon.hu 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gólya hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor hernádkak

Mérgezett sast mentettek meg

2010.08.16. 08:00 pusztadoktor

Természetkárosítás miatt feljelentést tesz a hortobágyi Madárkórház vezetője.

Mérgezésgyanús fiatal parlagi sast szállítottak a Bükki Nemzeti Parkból a hortobágyi Madárkórházba. Bár a fokozottan védett, egymillió forint eszmei értékű csúcsragadozó életét a gyors orvosi beavatkozás megmentette, a kórházat vezető Déri János állatorvos méreggel való visszaélés, természetkárosítás és állatkínzás gyanújával mégis a rendőrséghez fordul.

Az akkut mérgezési tüneteket mutató fiatal parlagi sast egy vadőr találta meg száz kilométerre a Hortobágytól, és másfél órán belül a hortobágyi Madárkórházba szállította, ahol azonnal megkapta az ellenszert. Állapota gyorsan javul, minden esély megvan rá, hogy a hét végén már szabadon is engedik. A kórház laboratóriumában elvégzett vizsgálat igazolta, hogy mérgezésről lehet szó, ennek ellenére a mintákat elküldik az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, illetve az Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság laboratóriumába elemzésre.
Az állatorvos tapasztalatai alapján állítja, a vadászok és vadas területek közelében gazdálkodók a jogszabályi tiltás ellenére rendszeresen helyeznek ki mérget az általuk károsnak ítélt állatok irtására. Ez önmagában is baj, amit csak tetéz, hogy a méreg a táplálékláncon végighaladva az emberre is veszélyes lehet. Ezt támasztja alá, hogy nemcsak sasban vagy rókában, de őzben, nyúlban és fácánban is találtak már mérget. A mérgezett állatot kilövése után ember is elfogyaszthatja, ez pedig, életveszélyes. Nem kockázat nélküli az sem, ha valaki megfogja a mérgezett csalit, mert az erős vegyszerek bőrön át is felszívódnak.
Mérgezéses esetek többnyire télen jellemzőek, nyáron alig-alig fordulnak elő, mert a vadnak jut elég élelem, és nem fanyalodik az ember által kínált ételre. Nincs kizárva, hogy a méreggel a vadászsorba jutott fiatal rókákat akarta valaki megcélozni tyúkjai védelmében, de az is elképzelhető: magát a sast kívánta elpusztítani. Ez a gyanú azért vetődhet fel, mert a sasfészek közelében tél végétől nyár végéig csak korlátozott mezőgazdasági tevékenység végezhető, s ezt sokan nem tudják elfogadni. Gondolni lehetne még növényvédő szerek negatív hatására – ami növényevő madarak, emlősök elfogyasztásával kerülhet a sas szervezetébe. Ez utóbbi eset az állat szervezetének fokozatos leromlásával jár, a tegnap megmentett fiatal állat viszont jó fizikai állapotban volt, amiben hirtelen állt be romlás, vagyis minden valószínűség szerint direkt mérgezésről lehet szó. Az állatok mérgezése elítélendő, de a mostani ügy azért esik nagyobb súllyal a latba, mert a parlagi sas fokozottan védett, Európában alig-alig fordul elő, Magyarországon pedig mindössze nyolcvan pár él belőle – mutatott rá Déri János.


A hortobágyi Madárkórház évtizedek óta küzd azért, hogy az ember békében éljen a levegő uraival. Hosszú ideig igen nehéz körülmények között dolgoztak, magánszemélyek, cégek adományaiból, illetve az egyszázalékos adófelajánlásokból éltek. A gyógyításnak ma sincs más forrása, ám a helyzet mégis javult. Egy uniós pályázatnak köszönhetően sikerült madárröpdéket kialakítani, és testközelből bemutatni az érdeklődőknek, mit is csinálnak valójában. Július végén újabb uniós pályázatot nyertek, ebből a hatvanmillió forintos forrásból további bemutató voliereket és tenyészröpdéket építenek, beléptető rendszert alakítanak ki, akadálymentesítik a környezetet. A fejlesztések jó része az augusztus 20-i hídi vásárra elkészül – ígérte Déri János.

Forrás: mno.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: sas hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor

Madárkorházban szoktatják vissza a természetbe a békési kisgólyát

2010.08.13. 07:00 pusztadoktor

A szelíd gólyának elkezdődött a rehabilitációja a Hortobágyi Madárkórházban.

Egy korábbi alkalommal már olvashatott minden kedves látogató arról a gólyáról, aki a szelídsége által szerzett nagy hírnevet Békésen. Ahogy egyre kezesebbé vált, mindinkább felhagyott a természetes életmódjával, így a saját érdekében befogásra került. El kellett elszállítani a Hortobágyi Madárkórházba, ahol a szakemberek megkezdték a rehabilitálását.

Az emberek nem igazán akarták elfogadni azt, hogy muszáj mennie, és befogásának szívszorongató perceiben sajnálkozva nézték végig, amint a kedvencüket betuszkolják egy autóba, majd elindulnak vele.
Mostantól egy olyan új élet vár rá, mely által megtanulja azt, hogy hogyan is kell életben maradnia a természetben.

A gólyával együtt a szinte mindennapos nézőközönség is eltűnt a Spar parkolójából. Minden bizonnyal sokak számára felejthetetlen emlék lesz ez a komisz madár. Az emberek túlzott rajongása és a sok-sok „meggondolatlan” gondoskodás révén került ilyen kedvezőtlen élethelyzetbe. Az eleinte félénk és tartózkodó madár röpke napok alatt szemtelenné és pimasszá vált, ahogyan kapcsolata az emberekkel egyre bensőségesebb lett.

A Pap Zsolt által leírt teljes sztori itt olvasható: Békés Mátrix

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gólya hortobágy békés madárpark madárkórház pusztadoktor

süti beállítások módosítása