A békési Fáy lakótömb gólyabarátainak köszönheti a „Békéske” névre hallgató kisgólya, hogy időben észrevették rossz egészségi állapotát. A helyi Tűzoltóság kéményén található gólyafészekben az egyik gólyaifjoncnak a lába valami okból olyannyira kificamodott, hogy bal lába könyöktől lefelé teljesen kifordult. Ehhez hasonló eset idáig Békésen nem fordult elő.
A lakóknak a szokatlan eset egyhamar feltűnt, ugyanis a kisgólya nem tudott a lábára állni. A tűzoltók a madarat kiszedték a fészkéből, majd a Hortobágyi Madárkórházba került. Már túl van a műtétjén Békéske, és a félig nyomorék kisgólya valószínűleg a nyár végére életében először mindkét lábán képes lesz állni.
Minden „gólyás vészhelyzetben” felmerül a nagy kérdés: mi lenne, ha nem lennének a lelkes gólyabarátok, akik oly sokszor időben segítséget hívnak, ha azt a helyzet úgy kívánja?! A Kossuth vagy a Fáy lakótömb (tűzoltóság mögötti tömbrész) gólyafészkek nagyra becsült kedvenceikkel történik valami szokatlan, vagy valami problémát észlelnek, arra azonnal, minden esetben nem sajnálnak telefont emelni. Ez az eset arra ébresztett rá, mennyire jó, hogy ennyire sokan vannak, akik tényleg szívügyükön viselik a sorsukat e csodás madaraknak.
A Fáy utca 6. szám alatti tömbben Nagyné Ilonka néni és Margó nemrégiben figyeltek fel a kisgólyára, ugyanis hetek óta csak üldögélt fészkén. Míg testvére javában szárnycsapásaival gyakorolta a repülés mozzanatait a fészken, addig Békéske szomorkásan üldögélt. Az egyik napon viszont megpróbálkozott felállni, hogy ő is próbálgassa szárnyait, majd ekkor látták meg azt, hogy a bal lábával valami nagyon nincs rendben! A beteg lábával ez a fiatal madár egyáltalán nem lett volna képes életben maradni a természetben. Gondoljunk csak arra, ha csodával hatályos módon mégis sikerül neki kirepülni a fészekből, és hogy mennyire szerencsétlen landolással ért volna véget az első repülése. Repülni még nem tudó fiókáról volt szó, így a tűzoltóknak nem okozott nehézséget a befogása. A műveletet a helyi tűzoltóság a köröstarcsai tűzoltókkal együtt oldotta meg, akiknek a munkájukért köszönetüket fejezik ki a lakók ezúton is. Létrás kosárral a fészekhez érve megfogták a madarat. Azzal, hogy a kisgólyát el kellett szakítani a családjától, megmenekült a lassú haláltól.
A befogás eseményére a tömb udvarán egyhamar összegyűlt a „gólyabarát kör”, Nagy Laci bácsi, Balogné Julika néni, és szinte az összes tömblakó nagy örömmel nézték végig, amint Békés sorsa kezd végre jóra fordulni. A kórházig vezető több mint 100 km-es utat csendesen, nyugodtan tűrte, így a kedves természetéből született meg a neve is. Nem adta fel a reményt, küzdött életéért betegségének első perceitől kezdve, és sikerült életben maradnia. Magával ragadó élettörténetével kiérdemelte ezt a becses nevet. Roppant fontos figyelnünk gólyáinkra, és ha valami rendelleneset veszünk észre rajtuk, vagy velük kapcsolatban problémát észlelünk, akkor Ilonka néniékhez hasonlóan ne sajnáljunk telefont emelni!
Pap Zsolt
Forrás: Békési Újság
