HTML

Pusztadoktor

A hortobágyi madárpark és madárkórház élete. Beszéljünk madarul!

Friss topikok

Linkblog

A gólyák nehéz esztendeje

2010.09.17. 13:39 pusztadoktor

Nem csak az időjárás miatt tudhatnak nehéz időszakot maguk mögött a gólyák és az őket védő állatbarátok.

Váratlanul az út menti árokban landolt Békés egyik legrégebbi, legmagasabb, csaknem egyméteres, és helyi szinten jelentősnek számító gólyafészke. Mint azt Pap Zsolttól, a város egyik legismertebb állatvédőjétől megtudtuk, a közelmúltban egy autó hajtott annak a villanyoszlopnak, amelyen a madarak tavaszi-nyári otthont építettek jó néhány évvel ezelőtt.
A póznát éppen a baleset miatt cserélni kellett, s a munkálatok után egyelőre ismeretlen okból a fészek a földre került, az azt tartó kosár pedig teljesen eltűnt. A lerombolt madárszállásnak egyébként idén is volt két lakója, a pár ugyan nem költött, de több hónapon át menedéket talált a Táncsics utcai villanyoszlop tetején.
- Egyelőre nem tudjuk, hogy mi történt - mondta a fiatalember lapunknak, s jelezte, a szerelőknek értesíteniük kellett volna a Körös-Maros Nemzeti Parkot, amennyiben a fészket érintette a tevékenységük.
Tegnap többször is kerestük az EDF Démász kommunikációs osztályát, ám ott nem vették fel a telefont. Az állatvédők most azon fáradoznak, hogy minél hamarabb sikerüljön pótolni a semmivé lett fészket.
Pap Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy az idei nyáron az átlagosnál lényegesen több probléma sújtotta a gólyákat, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy rengeteg telefonhívást kaptak gondokról, bajokról, egészen furcsa esetekről. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, kis túlzással egész Békés csodájára járt annak a madárnak, amely szelídségével vonta magára a figyelmet, összebarátkozott az emberekkel, s még élelmet is elfogadott tőlük, sőt, később válogatni kezdett.
A „hírességet” most már a hortobágyi madárkórházban próbálják ismét visszaszoktatni a természethez. Szintén a Hajdúságba került az a fióka is, amelynek a lába kificamodott, ezért rendellenesen fejlődött, s később még kisebb áramütés érte. Néhány napja pedig egy gyűrűs gólyával hozta össze a sors a békési állatvédőket.

 


Az országos sajtóban elterjedt hírek hatására a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságához is sok bejelentés érkezett az elmúlt napokban a fészkekben hagyott kisgólyákról. Szerencsére azonban egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy a szülők valóban magukra hagyták volna fiókáikat - tudtuk meg Szelényi Balázstól, a KMNP zoológiai felügyelőjétől.
- A fészkelés végefelé a szülők már nyilvánvalóan ritkábban látogatják a fészkeket, ez keltett sokakban aggodalmat. Sem Békés megyében, sem a nemzeti park más területein nincs probléma a kis gólyákkal. Tény, hogy a későbbi költés miatt a megszokottól eltérően nem augusztus elején repültek ki a fészekből, hanem csak szeptember elején, de röpképesek és egészségesek - mondta Szelényi Balázs.

Hozzátetette, az, hogy a fiókák valóban elrepülnek-e délre, csak ezután derül ki. Minden évben szép számban maradnak azonban Magyarországon kis gólyák, s többnyire nincs is szükség arra, hogy befogják őket, mert tudnak gondoskodni magukról, találnak élelmet. Ha mégis emberi segítségre szorulnak, akkor a nemzeti park szakemberei a Szegedi Vadasparkba szállítják őket.
Ha valaki elhagyott, legyengült kisgólyát talál, az a KMNP központi számán - 66/313-855 - értesítheti a természetvédelmi szakembereket.

 

Forrás: Beol

A Madárpark a Facebookon

Szólj hozzá!

Címkék: gólya hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor

Visszatért fecskék - Pusztadoktor válaszol

2010.09.16. 07:12 pusztadoktor

M. L-né: Békésen egy harmadik emeleti lakásban élek. Ablakomban fecskefészek van sok éve már. Minden évben kétszer költöttek a fecskék, az idén azonban csak egyszer. Május közepén érkeztek, soká raktak tojást, júliusban keltek a csibék, s augusztus elején repültek ki. Sokáig nem is láttam őket, úgy gondoltam, elmentek. 2-3 napja a madarak visszajöttek a fészekre, s alkonyatkor 2-3 kismadár a fészekben tölti az éjszakát. Feltételezem, hogy nincs mit enniük, hiszen elég hideg van.  A kérdésem, amiben segítségüket várom: mit adjak enni nekik, amit el is fogadnak? Legyek és szúnyogok nincsenek!

Dr. Déri János: A fecskék csak repülő rovarokat hajlandóak kizárólag röptében elfogni. Bármit ad nekik, és bárhogy, nem fogadják el. Csak ha erőszakkal beletömi a szájukba. Pár napot kibírnak rossz idő esetén is, de egy hetet már nem annyira. Azért biztosan van napjában egy-két alkalom, amikor nem esik az eső és repülnek a rovarok, akkor vadásznak. Azért mennek el Afrikába, mert ott erre több lehetőség van ősztől. Erre csakhamar rájönnek, és útnak indulnak. Ha annyira le van gyengülve, hogy hagyja magát megfogni egy fecske, akkor meg is kell fogni, és ez esetben tömni,  mégpedig vízbe mártott, és feldarabolt lisztkukaccal. Csontkukac nem jó, ha nincs lisztkukac, akkor Whiskas macskatáp vagy darát csirkehús, csipesszel, vízbe mártva. Sertéshús vagy bármilyen húskészítmény, felvágott stb. mérgező számukra.

A Madárpark rendszeresen kap kérdéseket levélben, amelyekre Déri János állatorvos, az intézmény irányítója szokott válaszolni. Ezekből válogatunk.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház Alapítvány

 

A Madárpark a Facebookon

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: fecske hortobágy békés madárpark madárkórház pusztadoktor

Fehér gólya visszavadítás és jeladózás az Ipolyságban

2010.09.15. 07:56 pusztadoktor

A Pilis Természetvédelmi Egyesület, a Madárvilág Non Profit Kft., a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Hortobágyi Madárkórház és Ipolymenti természetkedvelő civilek elhatározása alapján 6 kölyök fehér gólyát (Ciconia ciconia) vadítottunk vissza egy olyan területen, ahol ugyan az elmúlt évtizedekben mindig komoly gólyaállomány volt, de az idei nyárelőre már csak egy pár érkezett vissza, és náluk sem a költés, sem pedig a pótköltés nem járt sikerrel.

 

A projekt alapjául az Ecocaritas Egyesület Madárvilágnak szóló megbízása szolgált. A megbízás alapján megvalósuló vizsgálat a gólyák területhasználatát az Ipoly mentén, és ezen keresztül a területen lévő, szigetelésre váró középfeszültségű oszlopsor veszélyességét méri fel. A szigetelés a későbbiekben az Ecocaritas szervezésében, pályázaton nyert pénzből valósul meg. Mivel az adott területen idén gólya nem kelt ki, Ipoly menti segítőinkkel közösen a Madárkórházhoz fordultunk és a jótanácsok mellé fél tucat korábban mentett, de visszavadításra váró fiatal gólyát is kaptunk, amelyeket különböző okok miatt nem sikerült visszatenni a fiókás fészkekbe. Az egyébként egészséges gólyafiak repatriálásával a Madárkórház tapasztalatai alapján a kórháztól csak megfelelően nagy távolságban kerülhet sor, különben a gólyák visszamennek a kórházhoz, és ott maradnak sérült társaik mellett. Ráadásul, ha egy bizonyos időszakon belül nem történik meg a repatriálás, akkor télre is itt maradnak a madarak – egyszerűen nem „tanulnak meg” vonulni.

A gólyákat Ipolytölgyesen egy külön erre a célra kialakított, őrzött röpdében tartottuk egészen 2010. augusztus 7-ig, amikor is a gólyákat kiengedtük az Ipoly árterére, ahol kedvükre szedegethettek a korábban kiöntött folyóból ottmaradt és belvízből megszületett tocsogókban a rendszeresen odalátogató szürkegémek és – a kölyök gólyáink felbukkanása óta – bekóborló “vad” gólyák társaságában.

A kiengedést megelőzően a gólyák mind ornitológiai, mind pedig színesgyűrűket kaptak a későbbi egyértelmű azonosítás végett. Az időközben Ipolynak elkeresztelt gólyafi pedig megkapta a nyomkövetésre szolgáló 45 grammos műholdas eszközt is egy kis hátizsákként. Az alkalmazott technika segítségével megdöbbentő pontossággal tudjuk a gólya mozgását nyomon követni a vizsgált területen és a későbbiekben vonulása, afrikai kalandozása, majd hazatérése során is. Ipoly és az Észak-Kiskunságban kikelt és vadként, fészekben jeladózott Apaj gólyák sorsát nyomon követhetik az interneten is, a gilice.hu honlapunkon.

Köszönjük az Ipoly menti gólya-visszavadításban és jeladózásban nyújtott nélkülözhetetlen segítségét a hortobágyi Madárkórháznak és munkatársainak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, valamint idősebb és ifjabb Darányi Lászlónak, Kajtor Istvánnak, Kajtor Mártonnak, Sándor Annának és Tarján Barnának.

Írta: Gallai Gergely, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás

 

Szólj hozzá!

Címkék: gólya hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor

Sérült madár bejelentése Hajdú-Bihar megyében

2010.09.14. 07:45 pusztadoktor

Balmazújváros - Varga László • Tel.: + 36 (30) 270-8601

Berettyóújfalu - Vilistein Levente • Tel.: + 36 (30) 621-5517

Debrecen - Állatkórház • Tel.: + 36 (52) 437-346 • Dr. Hóra Ildikó, Tel.: +36 (30) 935-9281

Debrecen - Dr. Könczei Zoltán • Tel.: + 36 (20) 966-0070

Debrecen - Nagyerdei Kultúrpark • Tel.: + 36 (52) 310-065

Görbeháza - Gulyás András • Tel.: + 36 (30) 523-2883

Hortobágy - Madárkórház Alapítány • Tel.: + 36 (52) 369-181 • Dr. Déri János, Tel.: + 36 (30) 943-5494

Hajdúnánás - Dr. Kiss József • Tel.: + 36 (30) 464-5021

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága - Debrecen • Szabó Anikó, Tel.: + 36 (52) 529-920

Polgár térsége - Nyikos Gergely • Tel.: + 36 (20) 968-1258

 

Szólj hozzá!

Címkék: hortobágy madárpark madárkórház pusztadoktor

A darvak nyomában

2010.09.13. 08:00 pusztadoktor

A daru mondhatni egész lényével hatott a magyar nép lelkivilágára.

„Nincs is több nemzet, mely úgy ismerte volna madarunk szokásait, mint mi. Ez a szoros viszony pedig abból fakad, hogy a daru is ott tanyázott, ahová a magyart természete hajtotta, a végtelen rónán…” (Herman Ottó: Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága, Szépirodalmi Kk. 1983. Budapest)

Hazánk egyik legnagyobb madarát szürke színe, hosszú lába és hosszú nyaka, fekete torok- és nyakfoltja, tarkójáról lefutó fehér sávja és élénkpiros fejtetője könnyen felismerhetővé teszi. A fiatal daru (Grus grus) feje és nyaka egyszínű barna, a testtollazata szürke alapon barna foltos.

Hangja messze hangzó krúgatás, a fiatalé sipító szrííp-szrííp. Ha megriasztják, mély korrogó hangot ad.

Magyarországon a 19. század végén még költött a Sárrét és az Ecsedi láp mocsaras vidékén, szórványosan még a Dunántúlon is észlelték. Utolsó feljegyzett költése a Balaton vidékéről származik 1910-ből. Jelenleg a boreális erdők lápjain, erdős területek tavainak nádasaiban költ. Legnagyobb állományai Finnországban és Svédországban találhatók, számuk itt összesen 45-47 ezer párra tehető. Az elmúlt években megindult e madár terjeszkedése dél felé, jelenleg Lengyelország és Németország északi területeire húzódik le.

A Magyar Daruvédelmi Munkacsoport már közel húsz éve követi nyomon a darvak vonulását, és néhány éve már rendszeres „nyári vendég” a darvak finnországi költőhelyén. A fészkelőhelyen történő megfigyeléseknek nem titkolt szándéka, hogy kellő információval rendelkezzünk egy esetleges hazai költés megóvása során, vagy akár megpróbálkozzunk a daru hazai visszatelepítésével. A daru költőhelyére március végén, április közepén érkezik, ekkor néha még a havas mocsárban elkezdi násztáncát, majd április végén már a fészkén ül és nem soká lerakja 1-3, ritkán 4 tojását. Májusban a kis darvak kikelésükkor alig nagyobbak egy naposcsibénél. Június végére már jócskán kilátnak a mocsár növényzetéből, ekkor gyakran elhagyják napközben az eddig oltalmat nyújtó mocsarat és a közeli erdőben szedegetnek, rovarokat, bogyókat és akár gombákat is, de ha kisebb emlős vagy madárfióka kerül útjukba, az is hamar táplálékká válik. A fiókák is ekkor vannak nagyobb veszélynek kitéve, hiszen még repülni nem tudnak, így könnyen ők is prédává válhatnak.

Az erdőjárás után esténként, olykor már csak alkonyatkor sétálnak vissza a lápba, ahol az éjszakát töltik. Július végén már közel anyányiak és ekkor megpróbálkoznak a repüléssel is. Általában néhány napos erőlködés után megtörténik az első felemelkedés, amit hamar az egyre hosszabb repülés követ. Augusztusban már a költőhelyeket nem védik a szülők, átalakul az erdei láp madárgyülekező hellyé. Ilyenkor akár több száz daru is összegyűlik, és együtt járnak ki a környező mezgazdasági területekre, majd egy ködös augusztusi hajnalon hosszabb útra indulnak, a Hortobágy érintésével Afrikába. A Magyar Daruvédelmi Munkacsoport ősszel egy kis könyvecskét jelentet meg a darvakról. Ebből a gazdagon illusztrált kiadványból megismerhetjük a darvak életét, a költéstől a telelésig.

Az őszi daruvonulásról és általában a daruról, a daruvédelmi munkáról pedig a szeptemberben induló www.hwgc.com honlapon lehet majd aktuális információkhoz jutni.

Konyhás István

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: hortobágy daru madárpark madárkórház pusztadoktor

süti beállítások módosítása