Pusztadoktor

A hajdúnánási Református Általános Iskola a teremtés 5. napjára tekintettel - amikor is a madarakat teremtették - a hét 5. napján tánctalálkozót szervezett a hortobágyi Madárkórház Alapítvány támogatására.

Forrás: szon.hu

Izraelben (Jordan- and Harod-Valley near Bet Shean) augusztus végén és szeptember elején Helmut Eggers 4 hazai ELSA gyűrűs (nagyméretű, könnyen leolvasható műanyag gyűrű) fehér gólyát olvasott le.
Ebből kettő repatriált madár (2008 Szeged Vadaspark és 2010 Hortobágyi Madárkórház), egy 2008-as kölkedi és egy 2009-es tápiószőlősi madár. Ezeket naponta változó mennyiségű (80-1500) madárból olvasta le a megfigyelő.

A hortobágyi Madárkórház által szabadon engedett gólya Ipoly “karámtestvére” volt Ipolytölgyesen, olyannyira, hogy először rá szántuk a jeladót, de mivel úgy tűnt, a sérülése nem gyógyult meg teljesen, egy másik “Ipolyt” választottunk. Őt pedig visszajuttattuk Hortobágyra, ahonnan újbóli vizsgálatok után szabadon engedték.

Idén Magyarországon – az eddig összesített adatok alapján – 335 gólyára került gyűrű, ahogy azt a Madárgyűrűzési Központtól megtudtuk.

Forrás: gilice.hu

Él egy ember Jászalsószentgyörgyön, aki Budapestről költözött vidékre, hogy a madarainak kényelmesebb körülményeket tudjon biztosítani. Tóth János szerint a solymászat nem hobbi, hanem életforma, hiszen a madarak az év 365 napján igénylik az állandó foglalkozást. Szerinte, ha az ember egyszer felvállal egy állatot, felelősséggel tartozik érte, kötelessége biztosítani az életéhez szükséges legjobb körülményeket. Tóth Jánossal jászalsószentgyörgyi otthonában beszélgettünk.

– Mióta foglalkozik madarakkal?

– Nagyjából 30 éve sólymászkodom. Jelenleg a hortobágyi madárkórházban dolgozom, ahonnan havonta egyszer járok haza. Minden tiszteletem a feleségemé, aki otthon áll helyt, amíg én távol dolgozom. Gondozza a madarakat, a kutyákat, a kertet, és mellette Szolnokra jár munkába.

– Milyen madarakat tart itthon?

– Van két héjám, két Feldegg-sólymom, egy pusztai sasom és egy 18 éves hollóm.

– Mennyire könnyű megszelídíteni a ragadozó madarakat?

– Ha ismeri az ember a természetüket, jellegzetes szokásaikat, akkor könnyű velük bánni. Vannak egyszerűbben és nehezebben idomítható madarak, de mindegyikkel meg lehet találni a kapcsolatot. Sohasem szabad tulajdonként tekinteni az állatra, az ember társává kell, hogy váljék. Amikor hozzám kerül egy madár, mindig csak a kesztyűs kezemből kap ennivalót. Megtanulja azt, hogy van egy gazda és egy kesztyű, ami folyamatosan enni ad neki, és egy hívó hang, ami bármi lehet, például egy síp. Ez a Pavlovi reflex felfokozása, ha ez a három együttesen megjelenik, akkor azonnal egy táplálkozási folyamat indul el a madárban. Ahhoz, hogy ehessen, vissza kell térnie a kesztyűre.

– Mikor szoktak vadászni?

– A vadászati idényben, ami általában szeptembertől januárig tart. A következő időszak a vedlésre való felkészülés. Ilyenkor a legjobb minőségű táplálékból a legtöbbet kapja a madár, magyarul felhizlalom. Minél több vitaminhoz jut, annál szebb tollakat tud növeszteni. Ez az időszak februártól júliusig tart, a madarak bent élik életüket a röpdében, kicserélik a tollaikat. Ha befejeződött a tollváltás, ami több mint tízezer tollat jelent madaranként, akkor ismét kézre vesszük őket. Ilyenkor kezdődik az alapidomítás. Újra hozzá kell szoktatni az emberekhez, utcához, buszhoz, villamoshoz, autóhoz. Minden nap mozgatni kell valamennyit, s nekik ezt természetes dologként kell megélniük. Ilyenkor szoktuk visszavenni a kondíciójukat vadászkondícióba. Kínálgatni kell a madarat húsfalatokkal, és ha zavart helyen, például az utcán, a forgalomban elfogadja, akkor lehet kezdeni az alapidomítást, ami a madarak természetétől függően 5-15 napig tart. Ekkor a biztonság érdekében előkerül a röpzsinór. A fiatal madarakat is így idomítjuk. Egy kényelmes ülőkére leültetjük, megpróbáljuk átléptetni a kezünkre, ha megteszi, növeljük a távolságot és egyre messzebbről hívogatjuk. Ha 20 méterről minden hívó szóra a kesztyűre jön, akkor szabadon lehet engedni. Ilyenkor kimegyünk a vadásztársaság által kijelölt területre, műzsákmányra reptetni őket. Eszükbe jut, mennyire jó vadászni, és amikor elkezdődik a szezon, vadásztársaságokhoz megyünk el vadászatra.

A Presztízs.com interjúja itt folytatódik.

Idén sok a fejletlen, röpképtelen kisgólya a különösen hűvös nyár miatt.

Kisgólyák százai pusztulhatnak el! Költözőmadaraink már egy hónapja megkezdték a vándorlást, ám idén nagyon sok a fejletlen, röpképtelen fióka, melyeket szüleik kénytelenek voltak sorsukra hagyni.

- A különösen hűvös nyár miatt a fiókáknak közel fele elpusztult, vagy ki sem kelt a tojásból- magyarázta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. - A legtöbb gólyapár ezek után pótköltésbe kezdett és az ezekből kikelő fiókák miatt aggódunk most leginkább.

Ezek az apróságok ugyanis még nem lennének képesek arra, hogy átrepüljék a fél világot a többiekkel együtt, így szüleik nélkülük vágnak neki a hatalmas útnak, mert az ösztöneik ezt diktálják.

Így a madárvédők kénytelenek beavatkozni, s mentik a fiókákat, sokszor az áramszolgáltató vállalatok vonulnak ki daruskocsijukkal, hogy biztonságosan lehozzák az kicsiket. A megmentett madarak egy része a fenékpusztai állomásra kerül, de a Hortobágyi Madárkórházban is 36 itt maradt madárról gondoskodnak.

Forrás: Blikk

Nagy Judit a kórház munkatársa naponta eteti az itt maradó gólyákat. Naponta 30 telefonos bejelentés érkezik a Hortobágyi Madárkórházba, mert Alföld szerte vonulás után itt maradó gólyákat észlelnek a madárbarátok. A kórház munkatársai még nem avatkoznak be, bíznak a természet rendjében és arra számítanak, hogy a vénasszonyok nyara még lehetőséget ad a madaraknak délre költözni. Ettől függetlenül az augusztusi gólyavonulás után rászoruló egyedeket befogadják és eddig 36 madárról gondoskodnak a következő téli hónapokban. MTI Fotó: Oláh Tibor